Amazonas-medencének azt az óriási trópusi esőerdővel borított mélyföldet nevezik, amely Dél-Amerika északi részén helyezkedik el. Nevét a területét nyugatról keletre átszelő Amazonas folyóról kapta. Gyakran nevezik Amazóniának is.

A megközelítőleg 2 millió km²-nyi ,fél európányi területével a Föld legnagyobb alföldje, és legnagyobb területű egyenlítői éghajlatú területe, melyen a Föld legbővizűbb folyója kanyarog és emellett a világ legnagyobb egybefüggő erdőségét foglalja magába. Brazília, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területei is az Amazonas-medencéhez tartoznak. Amazónia kétharmada Brazíliához tartozik, a brazil főváros Brazília is a területén fekszik. A medence területén számos természetvédelmi terület található.

Az Amazonas-medence a Guyanai-ősmasszívum területén fekszik, amely két lépcsős vetődésekkel a mélyben összefügg és ez a rész feltöltődött folyami üledékkel amelyet az Amazonas és mellékfolyói hordtak rá. A medence mélyén megvan a perkambriumi kőzetekből álló összeköttetés a Guyanai- és a Brazil-felföld között, fölöttük találhatók a fent említett üledékes kőzetek[1] Amazonas medencéje, amelyet a világ legnagyobb folyója, a 6296 km hosszú Amazonas töltött fel évek hosszú sora alatt. Dél-Amerika őserdőjében található a világhírű Guacharo-barlang, amely hosszú, kanyargós járataival a leghosszabb barlangrendszer az Amazonas-medencében. Érdekessége, hogy éjszaka guacharo madarak élnek itt.

Úgy tartják, hogy a felszíni édesvizek 20%-a az Amazonas-medencében található. Az Amazonas évszaktól függően 100e m³-200e m³ vizet szállít másodpercenként az Atlanti-óceánba.Az Amazonas a perui Andok magas csúcsaitól ered, és 6296 kilométereken keresztül kanyarog az őserdőn át, és közben 1000 nagyobb mellékfolyó ömlik bele. Az Amazonas mellékfolyói közül tíz a világ 25 legbővizűbb folyói közé tartozik.
Rio Negro

Megközelítőleg 15000 mellékfolyó táplálja. Érdekességként megemlíthető, hogy a déli területeken eredő folyók világos színűek példának okáért a Rio Tapajos és Rio Xingu, míg az északi mocsaras részről eredő folyók sötét vizűek az általuk megcsapolt mocsarak bomló növényi anyagától, ilyen folyó a Rio Negro amelyik bár vize tiszta fekete színű. Rio Madeira amelyik sárga piros színét, a talajeróziónak köszönheti.

Az Amazonas-medence klímája a tropikustól a szubtrópusi klímáig terjed, ennek az a következménye, hogy itt szinte minden nap bőséges csapadék esik. Az erdők gazdagsága is ebben a tényben keresendő, mivel ezek az esők egy több ezer kilométerrel távolabbról származó anyagot tartalmaznak. A szelek a Szahara sivatagból ásványi anyagban gazdag homokot szállítanak az Atlanti-óceánon át és ezt a homokot tartalmazza az eső. Az évi középhőmérséklet az egyenlítői (trópusi) területeken - főként az Amazonas-medencében 25-27 °C . Az erdőségekben többnyire forró és párás a levegő, a nappali átlaghőmérséklet 33 °C, az éjszakai 23 °C körül van.

A faji változatosság itt a legnagyobb a földön, becslések szerint km²-ként 75000 különböző fafajta, és 150000 magasabb növény él itt. Az összsúlya pedig az itt élő élőlényeknek km²-ként megközelítőleg 90790 tonna.

Amazonas-medence területén található a világ legnagyobb őserdeje, amely magába foglalja Brazília, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területeit.
Az esőerdő

fellelhető sokarcú növényvilág az egész világon páratlan szépségű. A 60 méternél is magasabbra növő fák eltakarják a napfényt, ezért az erdő száraz részein a talajt sokszor csupán rothadó növények borítják. Jellegzetes növényei a kaucsukfa, a fügefajok, a paradió, a pálmafélék, az orchideafajok, a kaktuszfélék.

Amazónia többek közt állatvilágának változatosságáról is híres. Az esőerdőben levő fajok számát csak megbecsülni lehet, mivel az erdő nagy része máig ismeretlen a felfedezők előtt. Egyes források 5-10 millióra becsülik az itt fellelhető fajok számát Eddig 1,4 milliót jegyeztek fel:750000 rovarfajt, 40000 gerincest, 360000 mikróéletformát, 378 hüllőt. Az Amazóniai őserdő emellett 2500 halfajnak és 1600 madárfajnak is otthont ad . A vízpart elengedhetetlen vendégei a színpompás jégmadarak, kócsagok és íbiszek ,a fák sűrű ágai között papagájokat és tukánokat láthatunk.

A folyók jellegzetes halai az élénk színű tetrák és angyalhalak, de a tüskés rája és elektromos angolna is előfordul. ragadozók. Az Amazonasban élő legnagyobb ragadozó hal a 3 m hosszúságot és 200 kg-ot is elérő piraruca, de itt folyami delfinek is találhatóak . Az Amazonas vízrendszerében élő leghírhedtebb hal kétségkívül a vörös pirája amely nagy rajokban vadászik és pengeéles fogaival pillanatok alatt képesek csontig lerágni a húst egy nagyobb testű emlősről is. Az Amazonas-medencéjének legnagyobb ragadozója a fekete kajmán, amely a 4,6 m-es hosszúságot is eléri. Az erdő belsejében a fák felső ágain majmok, lajhárok, kolibrik, papagájok, hatalmas pillangók és denevérek rejtőznek.
Jaguár

A szárazföldön élő állatok közül meg kell említeni a jaguárt, jaguarundit, pekarit, tapírt, vízidisznót és tatut

Az Amazonas-medence területén megközelítőleg 22 millió ember él. Két fontos részre bonthatjuk fel a népességet, az évszázadok óta itt élő őslakos indiánokra, és a betelepült telepesekre. A medencében élő emberek közül a legtöbben a portugálul beszélnek, ami nem meglepő lévén a legnagyobb része Brazíliához tartozik, második helyen a spanyol nyelv van, a harmadik a Reengage.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.