Japán térségében az egymás felett/alatt lévő kőzetlemezek "összeakaszkodtak" és mivel a Pacifikus lemez csak egyre nyomul nyugatra, nőttön nőtt a feszültség. Péntek hajnalara ez már akkora lett, hogy a fogak nem bírták tovább, egyszerre egy jó nagyot "ugrott" a lemez. Ez az ugrás volt a földrengés. A főrengést még 39 erős utórengés követte, közülük az első 6 erősebb volt a legutóbbi új-zélendinál is, a legerősebb pedig 7.1 magnitúdójú volt. Az utórengések szinte az ország felét érintették.

1

Hatalmas erejű, a Richter-skála szerinti 8.9-es földrengés pattant ki Japántól keletre, pénteken 5:46-kor. A rengés hipocentruma (kipattanásának helye) mintegy 24 km mélyen volt, a szárazföldtől 130 km-re keletre. A főrengést még 39 erős utórengés követte, közülük az első 6 erősebb volt a legutóbbi új-zélendinál is, a legerősebb pedig 7.1 magnitúdójú volt. Az utórengések szinte az ország felét, a Honshu sziget északi, Hokkaido déli részét érintették.

Japán esetében nem meglepő, ha megmozdul a föld, az összes a világon kipattanó 6-os, vagy annál erősebb rengések 20 százaléka itt fordul elő. Szerencsére a japánok fel is készültek erre, így jóval kevesebb áldozattal és anyagi kárral kell szembesülniük, mint a legtöbb nagyon földrengésveszélyes országnak - írja Sági Tamás a

.

Japán térsége lemeztektonikailag egy konvergens zóna, ez azt jelenti, hogy itt nagy kőzetlemezek találkoznak és közelednek egymás felé. Északon az Észak-amerikai lemez és Pacifikus-lemez, délen az Eurázsiai-lemez és a Fülöp-lemez közelednek egymás felé. Mindkét esetben az utóbb említett az előbbi alá bukik (szubdukál).

Adott tehát egy konvergens lemezszegély kisszögű, közepes sebességű szubdukcióval. Bár a lemezek mozgása gyakorlatilag folyamatos, mind a szubdukáló, mind a felette lévő lemez szilárd kőzetből áll. Emiatt természetesen nem tudnak egymás mellett súrlódásmentesen elhaladni. Úgy képzelhetjük el őket, mint ha két fogazott lécet csúsztatnánk el egymás mellett úgy, hogy a fogak középre néznek és még nyomjuk is őket egymáshoz. Egy darabig bírja a fog, ahol a léc megakadt, majd egyszer csak letörik és a léc kissé arrébb ugrik.

Ez történt a földrengés esetében is. Az egymás felett/alatt lévő lemezek "összeakaszkodtak" és mivel a Pacifikus lemez csak egyre nyomul nyugatra, nőttön nőtt a feszültség. Péntek hajnalara már akkora lett, hogy a fogak nem bírták tovább, egyszerre egy jó nagyot "ugrott" a lemez. Ez az ugrás volt a földrengés.

Minél több ideje gyűlik a feszültség, annál nagyobb lesz a földrengés. A maihoz hasonló rengés évente egy-kettő van legfeljebb az egész Földön. A hirtelen elmozdulás a földrengés erejéből becsülve 500 km hosszan érintette az alábukás zónáját. Ez nem azt jelenti, hogy ennyit mozdult el, hanem hogy ilyen hosszan "törtek le a fogak a lécről", tehát ekkora zónában mozdult hirtelen egymáshoz képest a két kőzettest.

Az utórengések javarészt újabb hasonló elmozdulásokból fakadnak. Egy részük azonban jóval távolabb a nagy rengés epicentrumától pattan ki. Ezek olyan törésvonalakhoz kapcsolhatók, melyek mentén már elég nagy feszültség felhalmozódott az egymás melletti kőzettestek között és a nagy hajnali rengés már csak a végső lökés volt ahhoz, hogy ezek a feszültségek is feloldódjanak egy rengésben.

Mivel a rengés a tenger alatt, a szárazföldtől viszonylag távol pattant ki, ezért ott nem igazán okozott kárt. Ellenben sekély mélysége, nagy energiája és tenger alatti epicentruma miatt rendkívül erős cunamit indított útnak. A tengerben a rengés keltette hullámok óránként 800 km-es sebességgel haladnak. A nyílt vízen többnyire semmilyen problémát nem jelentenek, a hajókról akár észre sem veszik.

A gond akkor van, ha sekélyebb területre - tehát a partra - érkeznek. Ott feltorlódnak, így a hullámok magassága a nyílt vízi 1-2 méterhez képest akár meg is tízszereződhet. Japán partjainál 10 méter magas hullámot is megfigyeltek - olvasható Sági Tamás írásában.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.